Táncfolklorisztikai gyűjtések a magyarországi románság körében [Kézirat].[1]

            Írásomban betekintést adok a Magyarországon élő román nemzetiség táncfolklorisztikai kutatásába, elsősorban egy archívumi forráscsoport, a táncfilmek vizsgálatával és az eddig megjelent publikációk áttekintésével. Részben kutatástörténeti megközelítésben, részben módszertani szempontból mutatom be ezeket, végül ismertetem az elmúlt huszonöt évben a magyarországi románok körében végzett táncgyűjtések jellemzőit.[2]

            A Magyarországon élő román nemzetiség számaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a teljes lakosság 0,2%-a, kb. 35 ezer fő.[1]  A 18. század elejétől folyamatosan betelepült honos románság elsősorban az ország keleti, dél-keleti határai mentén, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye nagyrészt vegyes lakosságú településein él. E vegyes lakosságú falvak sok archaizmust megőrző kultúrájának rendszeres néprajzi vizsgálata az 1960-as évektől indul meg.  A hazai román szakemberek leginkább a szövegfolklór, a népszokások és a néphit feltárását végezték el, mely területen az etnikus jegyek legjobban szembetűnőek (MARTYIN 2000; 22. MARTIN, Emilia 2003).[2]  Ezek mellet a hagyományos paraszti tánckultúra rögzítése is folyamatos volt, a múzeumokban, a népzenei és néptánc archívumokban található adatok alapján a legkutatottabb nemzetiség hazánkban. Jól szemlélteti ezt, hogy közel félszáz film- és videofelvétel található a különböző magyarországi gyűjteményekben.[3]

            A jelenlegi táncfolklorisztikai kutatás elsődleges forrásaként szolgáló filmeket három – az egész magyar gyűjtéstörténetet is jellemző – korszakba soroltam: 1. korai időszak (1949–1953), 2. néprajzi szemléletű táncgyűjtések kibontakozása és fénykora (1953–1980-as évek végéig), 3. az utóbbi huszonöt év gyűjtései.[4]

            Az első korszakban, az 1940-es évek végén K. Kovács László készítette az első filmeket Magyarcsanádon és Méhkeréken, illetve az 1949-es VIT-en fellépő csoportokról. (Köztük egy vitatott eredetű körtáncról.) Ezt követően Molnár István, Kaposi Edit, Rábai Miklós, Kisgyörgy Pál, Gábor Anna is filmezték a magyarországi románokat, az ekkor készült felvételek közül több az 1950-es évek elején divatos kultúrversenyeken készült, a tánckészlet egyes elemeit Molnár István és Rábai Miklós színpadi koreográfiájában használta fel. Ekkor készült felvétel Pocsaj, Körösszegapáti, Gyula, Kétegyháza, Battonya és Méhkerék román táncosairól. A Népművészeti Intézet keretein belül 1951–1953 között végzett munka színvonalát mutatja, hogy ,, a korszakból származó táncfilmek többségére rányomja bélyegét az első művészeti versenyeken elemi erővel jelentkező falusi együttesek műsorainak dokumentációs célzatú – de nem néprajzi szemléletű – rögzítése, valamint később pedig az aktuális művészeti igények kiszolgálását célzó tervszerűtlen, ötletszerű »anyagbeszerzés«” (MARTIN György 1965; 251–252). A korabeli kezdetleges technikai felkészültségnek is köszönhetően (magnetofon hiánya, rugós filmfelvevő gép) nem táncfolyamatok, hanem kiragadott, rövid, filmszerű táncrészletek felvétele jellemző a kísérőzene rögzítése nélkül. Ezen gyűjtéseknél a táncokhoz tartozó legfontosabb nyelvi- és funkcionális adatok feljegyzése alig történt meg, a viszonylag sok informatív, felderítő jellegű kéziratos anyagot főleg a táncoktatói tanfolyamok kollektív gyűjtőútjain készítették, melyekhez viszont már ritkán kapcsolódott filmfelvétel (MARTIN György 1965; 251–252).

            1953-tól indul meg (a második időszakban) a tervszerű, monografikus feldolgozást célzó táncgyűjtés, melynek során a táncfilmezéssel párhuzamosan megtörténik az intencionális adatok, fényképfelvételek, hangszeres tánczene rögzítése is. Ekkor 2–3 fős gyűjtőcsoportok tevékenykednek, a megrendezett gyűjtések mellet már funkcionális felvételeket is készítenek.

            Az 1960-as években folyamatossá válnak a táncgyűjtések, elsősorban Méhkeréken és Eleken tevékenykednek a kutatók. Jelentős számú (13) film készül ’70-es évek végéig, melyek nagy része már hangosítható vagy hangos film. Az egyre szélesebb körű kutatást jelzi, hogy külföldi kutatók mellett az akkor meginduló táncházmozgalom fiataljai is megjelennek a gyűjtéseken, sőt, önállóan is működnek (az előbbiek közül megemlíthető Constantin Costea, utóbbiak közül Sebő Ferenc, Zsuráfszky Zoltán). Ebben az időszakban jön létre a Zenetudományi Intézet román nemzetiségre vonatkozó anyagának legnagyobb része. Az addigi gyűjtésekről jegyzéket ad 1967-ben KRESZ Mária, 1977-ben MARTIN György, 1981-ben a Néptáncközlések mutatója című füzet (NAGY 1983) . Ezt Pálfy Gyula így foglalja össze: ,,az ötvenes évek végére a határ menti románság tánckincsének számbavétele és rögzítése megtörtént, bár nem terjedt ki máig sem minden egyes románlakta településre. A későbbi felvételek tovább növelték az improvizatív táncváltozatok számát. Közöttük a hetvenes évektől már több hangosfilmet is találunk. Jelenleg az MTA Zenetudományi Intézetének archívumában a magyarországi románok táncait tartalmazó, zömmel 16 mm-es filmek mennyisége mintegy 3600 m (összesen 8 községből), ebből a hangosítható filmek mennyisége kb. 1360 m-t tesz ki.” (PÁLFY 1997; 409). Az utolsó hagyományos technikával készült filmet Felföldi László és Nagy Albert készítette 1985-ben, Ottlakán.

             A 1990-től napjainkig tartó időszakban a kézi videokamerák elterjedésével már minimális képzettség birtokában, akár megváltozott körülmények között is (szobában, esti mulatságon) lehetővé vált felvételek készítése; jellemzően ekkor már nem hivatásos kutatók készítik a felvételeket. Sok néptáncos és koreográfus fordul meg elsősorban Eleken, Méhkeréken, Kétegyházán, amivel az addig is ismert táncanyag rendkívül népszerű lett amatőr és profi színpadi néptáncos körökben.^[5] A megszokott megrendezett felvételeken túl olyan előzőleg nem vagy ritkán alkalmazott gyűjtőmódszerek és szituációk kerültek előtérbe, mint a korábbi gyűjtések visszajátszása a helyi közösségben vagy egyénileg a felvételen szereplő táncosnak^[6], funkciós felvételek készítése lakodalmakban és bálokon, hagyományőrző csoportok fellépései a saját közösségük rendezvényein. Mindez a felvételek számának nagyarányú növekedését hozta magával, sajnos ezek adatszinten való nyilvántartása is csak nagy nehezen kivitelezhető.^[7]

            A néptáncgyűjtésekkel párhuzamosan az adatok közreadása folyamatos volt, melynek eredményeként viszonylag sok, de rendkívül ingadozó színvonalú, eltérő szemléletű és célú közlés látott napvilágot.^[8] A tudományos igényű tanulmányok közül elsőként Tímár Sándor számol be 1956-ban a magyarországi románság tánckultúrájáról.  Gyűjtőmunkáját a Magyarországi Román Kulturális Szövetség megbízásából végezte, hogy az eleki és a környék művészeti csoportjainak munkáját segítse. Ennek megfelelően elsősorban a táncélet és tánckészlet bemutatására törekedett, a táncszervezéshez, táncelnevezésekhez tartozó szókészletet és táncszókat közöl románul (TÍMÁR 1956). A szerző később Az eleki román táncokról című írásában beledolgozza a táncéletről szóló részeket, melyet a táncciklust alkotó táncok formai-ritmikai bemutatásával és az eleki hangszeres zene és tánc rövid gyűjtéstörténetével egészített ki (TÍMÁR 1973).

            A kezdeti érdeklődésre jellemző, hogy elsősorban leíró jellegű, táncéletet bemutató munkák születnek, melyet kiegészít a szövegfolklór, esetleg a zenei anyag közlése. Hasonló jellegű írások később is előfordulnak, számos néprajzi munka a táncélet ismertetésével foglalkozik. Hocopán Sándor, Martyin Emília, Sebő Ferenc, Gyalog László, Kozma Éva említése mellett ide sorolom a tánctörténeti forrásanyagot is közlő Béres Andrást is (BÉRES 1981; COZMA 2002; GYALOG 1992; HOCOPÁN 1993, 1996;  MARTIN, Emilia 1984; SEBŐ 1974, 1975, 1994).

            Módszertanilag a korábban gyűjtött archívumi anyagok áttekintésével (valamint saját helyszíni gyűjtései közben szerzett tapasztalataival kiegészítve) és összehasonlításával hoz továbblépést Martin György, aki több írásában is komplex tánctörténeti kontextusba helyezi a magyarországi románok (és a romániai területek) tánckultúráját (MARTIN György 1964, 1978). Következtetései máig helytállóak, ugyanakkor az azóta eltelt idő ezek pontosítását, továbbgondolását is szükségessé tette. Az addigi ismeretek tánctörténeti, dialektológiai, formai szempontú összegzését 1986-ban Pálfy Gyula végezte el, többek között Martin György, Constantin Costea korábbi kutatásait is felhasználva (PÁLFY 1986). A magyarországi románság hagyományos táncainak átfogó és hiánypótló (de viszonylag rövid) ismertetését először elvégezve beszámol a kutatástörténeti előzményekről, a hangszeres zenével foglalkozó kutatásokról, a két dialektusterület (bihari és Arad vidéki) hasonlóságairól és különbségeiről, valamint tömören ismerteti az egyes tánctípusok jellemzőit.

            A közelmúlt tudományos igényű publikációinál több irány is megfigyelhető. Egyrészt a magyarországi egyéniségkutató iskola hagyományait követve Gombos András az eleki Szabó Péter egyéniségét, táncos tudását és táncfolyamatait elemzi (GOMBOS 2000, 2002, 2010b). Másrészt a néptáncos hagyományőrzésről szóló irodalmak többször példaként, esettanulmányként foglalkoznak a honos románság hagyományos táncanyagával (GOMBOS é.n., 2010a; VARGA 2010). Ezek általában egy-egy jelenségek ragadnak ki és kimondottan nem is vállalkoznak szélesebb egész román tánckultúra elemzésre.^[9]

            Ugyanekkor megnő a nevezett települések táncanyagáról, táncosairól írt szakdolgozatok száma, elsősorban a Magyar Táncművészeti Főiskolán és a szegedi néprajzi tanszéken. Ezek között találunk a táncéltre vonatkozó munkát, szerkezeti elemzést, pedagógiai módszertant, változásvizsgálatot egyaránt.^[10]

            Kiemelkedő színvonalú tanulmány Lipták Dániel eleki vonószenéről írt román nyelvű cikke, melyben összefoglalja a település táncaira vonatkozó tudást; Halmi Zoltán adatgazdag dolgozataival tűnik ki; a legutóbbi pedig Rokszin Renáta Méhkerék hagyományos paraszti tánckultúrájának változását vizsgáló szakdolgozata, mely az Izvorul folyóirat őszi számában jelenik meg (LIPTÁK 2005; HALMI 1999, 2004; ROKSZIN 2013). Végezetül a romániai kutatók is gyűjtöttek vagy jelentettek meg köteteket, gondolok itt Anca Giurchescu-ra vagy Viorel Nistor eleki és méhkeréki köteteire (GIUCHESCU 1992; NISTOR 1997, 2000).

BÉRES András (1981): A méhkeréki táncház. Ethnographia, XCII. 2. 481–486.

COZMA, Eva (2002): Cîntece şi dansuri populare româneşti din Ungaria. Uniunii Culturale a Românilor din Ungaria, Budapesta.

FARKAS Tamás (2007): Az eleki lunga tanításának módszertana. Szakdolgozat (Magyar Táncművészeti Főiskola).

GIUCHESCU, Anca [1992]: [Eleki és kétegyházi gyűjtés.] MTA BTK ZTI AKT. 1357.

GOMBOS András (é.n.): Hagyományőrző mozgalom és együttesek Magyarországon. URL: http://www.muharay.hu/index.php?menu=133 ( 2013.01.25.)

GOMBOS András (2000): Egy eleki táncos egyéniség vizsgálata. In Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai. Szerk. Cseri Miklós – Kósa László – T. Bereczki Ibolya. Magyar Néprajzi Társaság – Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 677–693.

GOMBOS András (2002): Az eleki Szabó Péter táncának sajátos vonásai. Zenetudományi Dolgozatok 2001–2002. 259–272.

GOMBOS András (2010a): Táncos örökségünk. Muharay Elemér Népművészeti Szövetség , Budapest. (Helyi emlékezet, kulturális örökség, örökségvédelem, 3.)

GOMBOS András [2010b]: Sajátos stílusjegyek egy eleki román táncos egyéniség táncában. In Hagyomány és korszerűség a néptánckutatásban. Pesovár Ernő emlékezete. Szerk. Felföldi László – Müller Anita. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 103–118.

GYALOG, László (1992): Ocazii de dans la Otlaca-Pustă. Izvorul. Revistă de etnografie şi folclor, 12. 15–24.

HALMI Zoltán (1999): A Békés-Csongrád megyei románok táncai és a táncélethez kapcsolódó szokásaik. Arad vidéki dialektus (Magyarcsanád, Battonya, Kétegyháza, Elek). Szakdolgozat (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola). Szeged.

HALMI Zoltán (2004): Kétegyháza táncélete, az egyéni tánctudás és a közösségi tánchagyomány viszonya egy magyarországi román közösségben. Szakdolgozat (Szegedi Tudományegyetem). Szeged.

HOCOPÁN Sándor (1993): Táncillem, táncszokások a méhkeréki joc-ban. Tánctudományi Tanulmányok 1992–1993. 93–116.

HOCOPÁN Sándor (1996): Táncalkalmak a magyarországi románoknál. In Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteiből. 1. kötet. Szerk. Kiss Mária. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 139–151.

KÓSA László (1975): A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatása 1945–1975. Ethnographia, LXXXVI. 2–3. 422–436.

KÖKÉNY Richárd (2000): Az eleki Gál György egy lunga-variációjának szerkezeti elemei. Szakdolgozat (Magyar Táncművészeti Főiskola).

KUKÁR Barnabás Manó (2013): A magyarországi románok táncfolklorisztikai kutatásáról: történet, kritika és lehetőségek. Kézirat. [Elhangzott a Magyar Táncművészeti Főiskolán rendezett Alkotás – Befogadás – Kritika a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban című  konferencián, 2013. 11. 9-én.]

LIPTÁK, Dániel (2005): Muzică instrumentală cordofonă de joc la românii din Aletea. Izvorul. Revistă de etnografie şi folclor, 26. 14–31.

NAGY Judit szerk. (1983): Néptáncközlések mutatója 1947–1981. Népművelési Intézet, Budapest.

NISTOR, Viorel (1997): Folclor coreografic al românilor din Ungaria. Vol. I. Localitatea Aletea. Mirador, Arad.

NISTOR, Viorel (2000): Folclor coreografic al românilor din Ungaria. Vol. II. Localitatea Micherechi. Autoguvernarea pe Ţară a Românilor din Ungaria, Giula.

KESZLER Mária (1967): A magyarországi nemzetiségek körében folytatott táncgyűjtésekről. Táncművészeti Értesítő, 1. 76–90.

MARTYIN Emília [é.n.]: A magyarországi románok néprajzi kutatása. URL: http://www.erkelmuzeumbaratai.hu/pdf_anyagok/magyar_roman_neprajza.pdf ( 2013.01.27.)

MARTYIN Emília (2000): A magyarországi románok népi kultúrája. In A magyarországi románok. Szerk. Petrusán György – Martyin Emília – Kozma Mihály. Útmutató, Győr, 21–36. (Változó Világ, 29.)

MARTIN, Emilia (1984): Jocul la românii din Micherechi. Izvorul. Revistă de etnografie şi folclor, 3/2. 3–9.

MARTIN, Emilia (2003): Sărbătorile calendaristice ale românilor din Ungaria. Institului de Cercetări al Românilor din Ungaria, Giula.

MARTIN György (1964): Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, XXI. 1–4. 67–96.

MARTIN György (1965): Beszámoló a Népművészeti és Népművelési Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről. Ethnographia, LXXVI. 2. 251–259.

MARTIN György (1977): A magyar néptánckutatás egy évtizede (1965–1975). Ethnographia, LXXXVIII. 1. 165–183.

MARTIN György (1978): A magyar és román táncfolklór viszonya az európai összefüggések tükrében. Művelődés, XXXI. 2. 9–13.

ROKSZIN Renáta (2013): Változások egy magyarországi román nemzetiségű falu tánckultúrájában. Szakdolgozat (SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék). Szeged.

SEBŐ Ferenc (1974): Méhkeréki lagzi. Minintelu, Ardelenescu. Síppal–Dobbal. A Sebő Együttes Klubjának tájékoztatója, 4. 9–18.

SEBŐ Ferenc (1975): Az eleki táncház történetét elmondta Botás György klarinétos 50 éves eleki lakos. Síppal–Dobbal. A Sebő Együttes Klubjának tájékoztatója, 5. 8–16.

SEBŐ Ferenc (1994): Régi táncházak (Elek – Szék). In Népzenei olvasókönyv. Szerk. Sebő Ferenc. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 17.

TÍMÁR Sándor (1956) ,,Zsok” Kincigpusztán. In  Népünk hagyományaiból. A társadalmi néprajzi gyűjtők legjobb néprajzi leírásai. Szerk. Igaz Mária – Morvay Péter –Simon Józsefné szerk. Művelt Nép, Budapest, 133–141.

TÍMÁR Sándor [1973]: Az eleki román táncokról. In Sokszínű hagyományunkból. 1. kötet. Szerk. Lányi Ágoston – Olsvai Imre. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 133–161, 170–181.

UJVÁRY Zoltán (1992): A magyarországi nemzetiségi néprajzi kutatás három korszaka a publikációk tükrében. Néprajzi Látóhatár, I. 3–4. 1–7.

VARGA Sándor (2010): A hagyományőrző munka mai kérdései. URL: http://www.muharay.hu/index.php?menu=145 ( 2013.01.25.)

FILM 225.

cím: Magyarcsanádi román táncok (Danses Roumaines de Magyarcsanád)

készítés ideje: 1948

gyűjtő(k): K. Kovács László

FILM 145.001-002

cím: Székelyvarsági székely telepesek táncai és méhkeréki román táncok

készítés ideje: 1949

készítette: K. Kovács László

FILM 185.

cím: Kemencei táncok és méhkeréki román táncok  

készítés ideje: 1949

gyűjtő(k): K. Kovács László

Ft. 104.

helység: Körösszegapáti

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Molnár István

Ft. 112.

helység: Gyula

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Molnár István

Ft. 119.

helység: Pocsaj

készítés ideje: 1951.05.18.

gyűjtő(k): Kaposi Edit

Ft. 124.

helység: Kétegyháza

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Molnár István

Ft. 138.

helység: Battonya [Mezőberényben felv.]

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Molnár István

Ft. 143.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Molnár István

Ft. 144.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Rábai Miklós

Ft. 197.

helység: Méhkerék [Budapesten felv.]

készítés ideje: 1953

gyűjtő(k): Kisgyörgy Pál

Ft. 269.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1953

gyűjtő(k): Kápolnai Imre, Maácz László

Ft. 309.

helység: Elek

készítés ideje: 1954.12.19.

gyűjtő(k): Tímár Sándor

Ft. 310.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1954

gyűjtő(k): Tímár Sándor

Ft. 371.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1951

gyűjtő(k): Gábor Anna

Ft. 373.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1956

gyűjtő(k): Kápolnai Imre, Maácz László

Ft. 381.

helység: Méhkerék, Elek

készítés ideje: 1954

gyűjtő(k): Tímár Sándor

Ft. 388.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1958.04.14.

gyűjtő(k): Maácz László, Martin György, Manninger György, Pesovár Ferenc, Timár Sándor, Duló György

Ft. 427.

helység: Kétegyháza

készítés ideje: 1954.03.12.

gyűjtő(k): Maácz László, Manninger György

Ft. 581.

helység: Elek

készítés ideje: 1966.01.01.

gyűjtő(k): Timár Sándor, Heiks Katalin

Ft. 587.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1966.10.28.

gyűjtő(k): Timár Sándor

Ft. 605.

helység: Méhkerék

készítés ideje: n.i.

gyűjtő(k):

[A Magyar tánctípusok és szomszéd népi változatai című film. Szerk. Martin György.]

Ft. 649.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1954.03.14.

gyűjtő(k): Manninger György, Maácz László, Gulyás László, Sztanó Pál

Ft. 652.

helység: Magyarcsanád

készítés ideje: 1954.09.05.

gyűjtő(k): Timár Sándor, Maácz László, Gulyás László

Ft. 654.

helység: Kétegyháza

készítés ideje: 1955.04.04.

gyűjtő(k): Manninger György, Maácz László

Ft. 719.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1970.09.19.

gyűjtő(k): Martin György, Sztanó Pál, Németh István, Constantin Costea, Klaus Frantz, Duló György, Hocopán Sándor

Ft. 720.

helység: Elek

készítés ideje: 1970.09.20.

gyűjtő(k): Martin György, Sztanó Pál, Németh István, Constantin Costea, Klaus Frantz, Nyisztor György, Tiba András, Hocopán Sándor

Ft. 769.

helység: Elek [Budapesten felv.]

készítés ideje: 1972.03.05.

gyűjtő(k): Timár Sándor, Martin György, Németh István

Ft. 874.

helység: Méhkerék, Elek, Ottlaka, Tiszaújfalu, Lőrincréve

készítés ideje: 1973

gyűjtő(k):

[A Hajnalban indultunk című MTV film néprajzi részleteinek kivágatai. Készítette Székely Orsolya, Halász Mihály.]

Ft. 878.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1974.10.19.

gyűjtő(k): Timár Sándor

Ft. 879.

helység: Battonya, Magyarcsanád

készítés ideje: 1974.11.30–12.01.

gyűjtő(k): Martin György, Constantin Costea;, Pálfy Gyula, Sztanó Pál, Dénes Mihály, Lován Mihály, Unk Szvetovár, Ván Lázár, Keszler Mária, Német István

Ft. 920.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1974.09.07.

gyűjtő(k): Martin György, Olsvai Imre, Gulyás László

[Magyarországi néptáncok című MTV film Méhkerék táncairól készített része. Rendezte Lengyelfi Miklós, operatőr Szabados Tamás.]

Ft. 964.

helység: Elek

készítés ideje: 1977.04.04.

gyűjtő(k): Zsuráfszky Zoltán, Farkas Zoltán, Brieber János

Ft. 967.

helység: Elek [Kalocsán felv.]

készítés ideje: 1975.07.26.

gyűjtő(k):

[Duna Menti Folklórfesztiválon készült felvétel. Készítette a Magyar Televízió.]

Ft. 973.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1977.06.05.

gyűjtő(k): Timár Sándor, Pálfy Gyula, Sebő Ferenc, Bogár Csaba, Duló György, Nyisztor György

Ft. 996.

helység: Méhkerék [Kalocsán felv.]

készítés ideje: 1978.07.26.

gyűjtő(k): Martin György, Borbély Jolán, Sztanó Pál, Pálfy Gyula, Szabó Jenő, Manno Andrea

[Duna Menti Folklórfesztiválon készült felvétel.]

Ft. 1101.

helység: Méhkerék [Kalocsán felv.]

készítés ideje: 1981.07.23.

gyűjtő(k): Martin György, Lányi Ágoston, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Pálfy Gyula, Csapó Károly, Németh István

[Duna Menti Folklórfesztiválon készült felvétel.]

Ft. 1209.

helység: Ottlaka

készítés ideje: 1985.08.4.

gyűjtő(k): Felföldi László, Nagy Albert

Ft. 1231.

helység: Méhkerék, [...]

készítés ideje: n.i.

gyűjtő(k): Béres András

Ft. 1232.

helység: Méhkerék, Földes

készítés ideje: 1979–1980

gyűjtő(k): Béres András

Ft. 1273.

helység: Méhkerék

készítés ideje: 1984

gyűjtő(k): Halmos Béla, Havasréti Pál, Halmos Borbála

[hangszerjáték]

EFM 857-95

cím: Néprajzi feldolgozások [?]

EFM 858-95

cím: Magyarcsanádi román és szerb népzene

EFM 870-95

cím: Néprajzi felvételeket tartalmazó videokazetta. Kovács Tivadar zenész [Méhkerék] felvételei.

EFM 871-96

cím: Néprajzi felvételeket tartalmazó videokazetta. Kovács Tivadar emlékműsor [Méhkerék].