Október 26-a keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt harcos szentjének ünnepe. Dömötör a hagyomány szerint a IV. században élt, Thesszáliában szenvedett vértanúhalált, katonatisztként. Az Érdy-kódex tanúsága szerint a latin egyház is tiszteletben tartotta.

De ki is volt Szent Dömötör?

Dömötör /Demeter /Démétriosz a szerémségi Szávaszentdemeteren született, ókeresztény vértanú volt, Szaloniki városának híres patrónusa. A keleti egyház harcos szentjeinek sorába tartozik. Október 26-án katonatisztként Tesszáliában szenvedett vértanúhalált, mert megtagadta a pogány istenek tiszteletét.

A legenda szerint Szalonikibe került, ahol a császár üldözte a keresztényeket - hatalmas erejű óriással fojtogattatja őket. Dömötör barátja Nestor legyőzte a vérengzőt, amiért a császár a fejét véteti. Ekkor Jézus megjelenik Dömötörnek, mondván, hogy az ő mártíromságának ideje is elérkezett. Dömötör az Úrnál kieszközli, hogy halála után vitéz hadba menőknek, kórságosoknak közvetítője, segítsége lehessen. A császár Nestor tette miatt ítélte halálra. Halála után szolgája a szent gyűrűjével és palástjával számtalan beteget meggyógyított.

Szent Dömötör - Demetrius vértanú holtteste a bizánci birodalomnak egyik hajdani kiemelkedő szakrális központjában, a szaloniki Demeter-bazilikában található, vérereklyéje pedig Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica), Szerbiában.

Hazánkban a XI. században terjedt el tisztelete.  Szent Dömötör zománcképe jelen van a szent Korona alsó abroncskörén, párban, szemben Szent Györggyel.

Jobbról Szent Dömötör

A szent vértanú emléknapja Magyarországon főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet. Dömötör lett a szegedi s általában a hazai juhászok védőszentje.

Dömötör napi szokások

Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték egyúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak. A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak.

Dömötör napi  időjárás megfigyelések

„Dömötör juhászt táncoltat” – vagyis ekkor az időjárás már nem kedvez a kint tartózkodó juhásznak és nyájának. A hideg szél táncra perdíti a fagyoskodó juhászt, de a jószág is didereg.

Ha Dömötör napján fúj a hideg szél, akkor kemény télre kell felkészülni.

Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg.

Források:

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/163.html#168
http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-doemoetoer-vertanu