A régi és az új táncréteg

Az írásbeli emlékeink alapján, melyek felszaporodása 16. századtól tapasztalható, a magyar tánckultúra történetében két stílusréteg különíthető el egymástól. (Az előtte lévő időszak tánckultúrájára csak következtetni tudunk, feltehető a keleti kapcsolat, mivel táncaink a keleti népek tánchagyományával több ponton érintkeznek, több hasonlóságot mutatnak, mint például a rögtönzött botos és egyéb férfitáncok, melyek száma a Kárpát – medencétől nyugatra, délre, északra csekély, keleten viszont megnő.)

Az 500 éves újkori írásos emlékek arra utalnak, hogy a legfontosabb változások a 18. század második felétől következnek be, s e változások alapján táncainkat egy régibb és egy újabb táncrétegbe tudjuk besorolni. Az ún. régi táncrétegbe soroljuk azokat a táncokat, amelyek a 18. század második felénél korábbi eredet és kialakulás nyomait máig magukon viselik. Az újabb stílusrétegbe viszont azok a táncok tartoznak, melyek kialakulása és elterjedése a 18. századtól követhető nyomon.

Magyar tánctípusok

A magyar tánckincs történeti rétegei tehát két csoportba sorolhatók, a régi és az új stílusrétegbe. Az egyes rétegekbe tartozó fő tánctípusokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az egyes típusok részletes tárgyalására a későbbiekben kerül sor. A fő típusok egymásutánisága egyfajta időrendet is követ.