Ki is volt Szent András, és milyen szokások kapcsolódnak neve napjához?

Szent András jelentősége nem csak a hozzá fűződő szokásokban rejlik, hanem többek között abban is, hogy András naphoz viszonyítva számoljuk az egyházi év kezdetét, azaz Advent első vasárnapját. András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap ugyanis Advent első vasárnapja, ami idén (2017) december 3-ára esik. De adventről majd később szólunk, most vegyük górcső alá Szent Andrást.

 

A név jelentése
András(Andreas) - férfias – Ander-ből( férfi\ember), válaszadó vagy ékes, a szent után.

Szent András Apostol története

Először Keresztelő János tanítványává szegődött, majd mikor Jézus megjelent, őt kezte követni. Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetően a különböző kultúrákban is képviselni tudta Jézus Krisztus evangéliumát. Ahelyett, hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára ráerőszakolta volna sajátját a hozott üzenet megértése végett, inkább ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyomány-elemeit használva adta tovább a jóhírt. Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik. Fülöp apostollal a Szkíták térítőikén tartják számon.
Misszionáriusi tevékenysége után achaiai Pátra (Nyugat-Görögország) városába ment, ahol Aegeates prokonzullal hitvitát folytatott, melynek végeztével Aegeates börtönbe vetette, majd keresztre feszíttette Andrást. A legendák szerint kérésére egy krisztuséval nem hasonló ferde keresztet ácsoltak neki. Ezt az X formát hívják Andráskeresztnek.

 

András és az időjárás

 

Számos időjárás megfigyelés kapcsolódik András napjához is, lássunk néhányat:

Ha András napján esik, negyven napig esik.
Fehér András, rossz év, Víg András, víg év.
Az András napján leszelt és megsózott a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák közül, amelyen újév reggeléig elolvad a só, annak hónapjára esőt jósol.
A gyümölcsfa ágát felrakták a kemence tetejére egy korsó vízbe, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha az ág hegyén virágzott ki, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás, ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord.

A szerelmi jósló

 

András nap bővelkedik csak igazán a szerelmi és férjjósló praktikák és babonák sokaságában, melyek hossza, variációi szinte végeláthatatlan. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel az alábbiakban néhányat:

 

"Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján!"

 

A hajadonok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

 

András-napkor gyakran alkalmazták az ólrugdosást, miszerint ahányat röffent a disznó, miután felzavarják, annyi év múlva megy férjhez a leány. Ha nem ébred fel a disznó, még abban az évben házasodik. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy a malac röffent-e először, legényt jelezve, vagy az anyadisznó, ami özvegyet jósolt

Az András-pogácsa készítése szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek, majd ezeket kitették a küszöbre, amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, abban volt jövendőbeliük neve.

 

Szokás volt még az András-napi derelyefőzés. A lányok 7-12 cédulára fiúneveket írtak, a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

 

Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.

 

A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára irták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy  fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.

 

A szalmakoszorú dobálás szintén párjósló cselekmény volt. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

 

A legények 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslának ezt a fajtáját.


Végül, miért is disznóölő Szent András?

 
A válasz egyszerű, András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is.
Az András-napkor vagy néhány nappal előtte vagy utána született kismalacokat András-malacoknak mondják és azt tartják, hogy belőlük lesz a jó hízó.

E napon egy zsák dughagymát felkötöttek a szabad kéménybe, ahol azt a gőz és a meleg átjárhatta, és sokszor ezen a napon hajtották ki a pásztorok a csordát utoljára, mielőtt a téli fagy miatt be kellett zárni az állatokat.

 

A csend ideje

 

András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent. Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehetett még otthon muzsikálni, de másutt nem.



Forrás:
http://www.keresztnevek.hu/n%C3%A9vnap/november_30/
http://okosanya.blog.hu/2009/11/30/andras_naphoz_kapcsolodo_nepszokasok_nephit_idojoslas
http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/andras-napi-hagyomanyok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s_apostol#Andr.C3.A1s_apostol_nev.C3.A9nek_jelent.C3.A9sei
http://www.katolikus.hu/szentek/1130.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s_apostol