Kezd√Ķlap arrow Tud√°st√°r arrow Jeles napok
Jeles napok
H√ļsv√©t h√©tfő
2009. Šprilis 12.

 H√ļsv√©t h√©tfő a magyar n√©p√©letben a locsolkod√°s napja. A szok√°sr√≥l m√°r XVII. sz√°zadi √≠r√°sos eml√©kek is fennmaradtak. A v√≠z megtiszt√≠t√≥, meg√ļj√≠t√≥ erej√©be vetett hit az alapja ennek a szok√°snak, mely azt√°n polg√°rosodott form√°ban (k√∂lniv√≠zzel locsol√°s) megmaradt a v√°rosokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdon√≠tanak a locsolkod√°s hagyom√°ny√°nak, eszerint a Krisztus s√≠rj√°t őrző katon√°k a felt√°mad√°s h√≠r√©t vevő, ujjong√≥ asszonyokat igyekeztek lecsendes√≠teni √ļgy, hogy lelocsolt√°k őket. Vid√©ken egykor k√ļtv√≠zzel, v√∂d√∂rből locsolt√°k le a l√°nyokat, sőt egyes vid√©keken a patakban megf√ľr√∂szt√∂tt√©k őket, sajnos ha hideg volt h√ļsv√©tkor bizony betegs√©g is sz√°rmazhatott ebből.
Erd√©ly bizonyos vid√©kein a fi√ļk a kiszemelt l√°ny (amelyik a legjobban tetszik nekik) kapuj√°ra ny√≠rfa√°gat tűznek, m√°snap pedig csapatostul k√©rnek bebocs√°ttat√°st, √©s k√≠m√©letelen√ľl meg√∂nt√∂zik v√∂d√∂rből a v√°lasztottjukat.
A l√°nyok a locsol√≥knak festett (piros vagy h√≠mes) toj√°st adtak cser√©be. A toj√°sfest√©snek komoly hagyom√°nyai vannak Magyarorsz√°gon. Term√©szetesen az asszonyok, l√°nyok dolga volt, vid√©ken a h√°zakn√°l term√©szetes anyagokkal festett√©k a toj√°sokat, p√©ld√°ul hagyma h√©j√°val, z√∂ld di√≥ főzet√©vel. A toj√°s √≠r√°s√°nak, azaz a cirkalmas mint√°k k√©sz√≠t√©s√©nek legegyszerűbb m√≥dja az, ha a mint√°t viasszal k√©sz√≠tik el, majd a toj√°st fest√©kbe m√°rtj√°k. √ćgy a mint√°t a viasz miatt nem fogja be a fest√©k. Vannak olyan t√°jegys√©gek, ahol kezdetben csak a k√∂sz√∂ntő mond√°s volt divatban, a locsolkod√°s szok√°s√°t csak a XX. sz√°zadban vett√©k √°t (bukovinai sz√©kelyek).
Dun√°nt√ļlon a locsolkod√°ssal egyen√©rt√©kű szok√°s volt a vesszőz√©s. Sib√°nak nevezt√©k a v√©kony √°ltal√°ban fűzfavesszőből font korb√°csot, mellyel a leg√©nyek megcsapkodt√°k a l√°nyokat. A vesszőre a l√°nyok szalagot k√∂t√∂ttek √©s a fi√ļkat borral vend√©gelt√©k meg.

 
H√ļsv√©t vas√°rnapja
2009. Šprilis 12.

 H√ļsv√©t vas√°rnapj√°n a kereszt√©nys√©g legnagyobb √ľnnep√©t, J√©zus felt√°mad√°s√°t √ľnnepli. √únnepl√©se a VIII. sz√°zad k√∂r√ľl v√°lt √°ltal√°noss√°, b√°r m√°r a III. sz√°zadb√≥l vannak adatok, melyek h√ļsv√©t vas√°rnap meg√ľnnepl√©s√©re utalnak. Ezen a napon a reggeli mosd√≥v√≠zbe sok hely√ľtt piros toj√°st tettek, ennek eg√©szs√©gvar√°zsl√≥ szerepet tulajdon√≠tottak. Női munk√°kat tilt√≥ nap volt, nem szabadott seperni, főzni √©s mosni sem. Az √°llatokat sem fogt√°k be ezen a napon. A h√ļsv√©ti szertart√°sokhoz kapcsol√≥dik az √©telszentel√©s szok√°sa. A sonk√°t, b√°r√°nyt, toj√°st, kal√°csot a templomban megszenteltett√©k, ezut√°n m√°gikus erőt tulajdon√≠tottak neki. A morzs√°b√≥l vittek az √°llatoknak is, hogy j√≥l szaporodjanak, eg√©szs√©gesek maradjanak. A sonka csontj√°t a gy√ľm√∂lcsf√°ra akasztott√°k vagy a f√∂ldekre vitt√©k a j√≥ term√©s rem√©ny√©ben.
Vas√°rnap hajnal√°n szok√°sban volt a J√©zuskeres√©s. Ilyenkor sorban felkerest√©k a falub√©li kereszteket. A Z√∂ld√°gj√°r√°s sz√©p szok√°sa tipikus tavaszi, a term√©szet meg√ļjhod√°s√°t √ľnneplő √©nekes j√°t√©k. A l√°nyok kettes sorban √°llva, felemelt kez√ľkből s√°trat form√°lva, √©nekelve haladtak v√©gig a falun (B√ļjj, b√ļjj z√∂ld √°g...). Bizonyos vid√©keken szok√°s a vas√°rnapi napfelkelt√©t valamely magaslaton n√©zni, hiszen a felkelő nap is a felt√°mad√°s szimb√≥luma.

 
Nagyszombat
2009. Šprilis 12.

 Nagyszombaton v√©get √©r a 40 napos b√∂jt, √©s √ļjra megsz√≥lalnak a harangok. Legjelentősebb esem√©nyei a nagyszombatnak a v√≠z- illetve tűzszentel√©s. Katolikus templomokban a gyerty√°t a megszentelt tűz l√°ngj√°r√≥l gy√ļjtj√°k meg. Az √ļj tűz gy√ļjt√°sa a rem√©ny szimb√≥luma is. Jellegzetes szok√°s m√©g a felt√°mad√°si k√∂rmenet szombat est√©j√©n.

 
Nagypéntek
2009. Šprilis 12.

 Nagyp√©nteken halt kereszthal√°lt J√©zus. A kereszt√©nyek k√∂r√©ben a bűnb√°nat, a m√©ly gy√°sz √©s a szigor√ļ b√∂jt napja. A templomokban az olt√°rakat letakarj√°k, a harangok n√©m√°k. Ezen a napon a passioj√°t√©kok, √©lők√©pes felvonul√°sok vil√°gszerte ismert szok√°sok. R√≥m√°ban minden √©vben a P√°pa k√∂zreműk√∂d√©s√©vel eleven√≠tik fel a kereszt√ļt (Via Crucis) st√°ci√≥it.
Nagyp√©ntekhez babon√°s f√©lelmek k√∂tődnek a paraszti √©letben. Tiltott√°k az √°llattart√°ssal, f√∂ldművel√©ssel kapcsolatos munk√°kat, nem s√ľt√∂ttek kenyeret (mert kőv√© v√°lik), nem mostak (mert a ruha viselőj√©be vill√°m csapna), nem fontak.
A v√≠znek, mint ősi pog√°ny tisztul√°s szimb√≥lumnak m√°gikus erőt tulajdon√≠tottak. Nagyp√©nteken napfelkelte előtt friss k√ļtv√≠zzel vagy patakv√≠zzel kellett mosakodni, az v√©dett a betegs√©gek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyv√≠znek nevezt√©k. Az √°llatokat is kihajtott√°k a patakhoz itatni, √©s le is f√ľr√∂szt√∂tt√©k őket, hogy ne legyenek betegek. Szok√°sban volt a hat√°rj√°r√°s, hat√°rker√ľl√©s is. Ilyenkor a f√©rfiak a templom előtt gy√ľlekeznek, csoportosan mennek a hat√°rba, ahol zajkelt√©ssel, kerepl√©ssel űzt√©k el az √°rt√≥ erőket a f√∂ldekről.

 
A nagyh√©t a magyar n√©pszok√°sok t√ľkr√©ben
2009. Šprilis 12.

A nagyb√∂jt utols√≥ hete vir√°gvas√°rnapt√≥l h√ļsv√©t vas√°rnapig a nagyh√©t.
J√©zus Jeruzs√°lembe val√≥ bevonul√°s√°nak eml√©k√©re a h√ļsv√©t előtti vas√°rnapot vir√°gvas√°rnapnak nevezz√ľk. √Āltal√°nosan elterjedt szok√°s a nagymise előtti barkaszentel√©s, melyet a pap azt√°n kioszt a h√≠vek k√∂z√∂tt. ( Vir√°gvas√°rnap elnevez√©se a r√≥mai egyh√°zban Dominicca palmarum 'p√°lma vas√°rnap', ez√©rt mediterr√°n vid√©keken ilyenkor p√°lma√°gat vagy olaj√°gat szentelnek. A p√°lmaszentel√©s szok√°sa m√°r a VII. sz√°zadban elterjedt volt It√°li√°ban.) A megszentelt bark√°nak gy√≥gy√≠t√≥, ront√°sűző szerepet tulajdon√≠tottak. Gyakorta lesz√ļrt√°k a f√∂ldbe, azt tartva, hogy elűzi a f√©rgeket. Nagycs√ľt√∂rt√∂k√∂n elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartj√°k, a harangok R√≥m√°ba mentek, ott gy√°szolj√°k Krisztust. Szok√°s volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, √≠gy gondolt√°k elűzni a gonoszt √©s √≠gy helyettes√≠tett√©k a harangokat. Liturgikus szok√°s a nagycs√ľt√∂rt√∂ki l√°bmos√°s. √Āltal√°ban magas rang√ļ egyh√°zi szem√©lyek most√°k meg ilyenkor tizenk√©t szeg√©ny ember l√°b√°t.

 
A h√ļsv√©t ideje
2009. Šprilis 12.

H√ļsv√©t a kereszt√©ny vil√°g legnagyobb √ľnnepe, J√©zus kereszthal√°l√°nak √©s felt√°mad√°s√°nak eml√©k√©re.
A zsid√≥ vall√°sban P√©szachkor ( jelent√©se elker√ľlni, kiker√ľlni ) √ľnneplik az egyiptomi rabs√°gb√≥l val√≥ szabadul√°st. Magyarul a kov√°sztalan keny√©r (macesz) √ľnnep√©nek is nevezik, mert a f√°ra√≥ annyi időt sem hagyott a zsid√≥knak az Egyiptomb√≥l val√≥ t√°voz√°sra, ameddig a kenyer√ľket megkeleszthett√©k volna, ez√©rt a v√≠zből √©s lisztből gy√ļrt keleszt√©s n√©lk√ľli maceszt (p√°szk√°t) ett√©k. Eredetileg a k√©t √ľnnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a kereszt√©ny h√ļsv√©tot a tavaszi nap√©jegyenlős√©get (m√°rcius 21.) k√∂vető első holdt√∂lte ut√°ni vas√°rnapra tette. Mivel ez az időpont √©vről-√©vre v√°ltoz√≥, a H√ļsv√©t √ļn. mozg√≥ √ľnnep. Az √ľnnepet megelőző 40 nap a nagyb√∂jt, J√©zus 40 napos pusztai b√∂jtj√©nek eml√©k√©re,a felk√©sz√ľl√©s, a lelki √©s testi megtisztul√°s ideje.

Sz√°mos eur√≥pai nyelvben a zsid√≥ P√©szachb√≥l eredeztetett szavak a H√ļsv√©t megfelelői: Pascua (spanyol), P√°scoa (portug√°l), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(rom√°n).
Főleg germ√°n nyelvter√ľleten viszont az Ostara istennő (a t√ļlvil√°g istennője, √ľnnepe a tavaszi nap√©jegyenlős√©gkor volt) nev√©ből eredő Easter, Oster elnevez√©s honosodott meg, mely a kereszt√©nys√©g előtti, pog√°ny tavasz√ľnnepekre eml√©keztet.

 
Janu√°r
2009. mŠrcius 16.

Január (régiesen januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.
A január és a február volt az utolsó két hónap. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet.

Jeles napjai:

 
A farsang
2009. mŠrcius 16.
A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében
TovŠbb...
 
Janu√°r 22.Vince napja
2009. mŠrcius 16.
A bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg szobában hajtattak, ebből a adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is.
 
Vízkereszt utáni második vasárnap
2009. mŠrcius 16.
Megemlékezés Jézus első csodatételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet, majd a házigazda étellel-itallal vendégelte meg a jelenlévőket. Volt ahol el is játszották a bibliai történetet.
 
Január 6. Vízkereszt
2009. mŠrcius 16.

A karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután veszi kezdetét a farsangi időszak. Háromkirályok napjának is nevezik, és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés szokása. Általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához, megáldja azt, elbeszélget velük. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz "háromkirályt járni". A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust.

 
<< Elsű < Elűzű 1 2 3 4 5 6 7 8 KŲvetkezű > Utolsů >>

Eredmťnyek 12 - 22 / 84