December 13-a, Luca napja, népszokásokban, hiedelmekben, babonákban egyik leggazdagabb jeles napunk.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A Gergely naptár behozatala előtt ez volt a tél legsötétebb napja, innen egyre hosszabbodott a nappal, ezért is nevezik fényhozó Lucának. Az egyház ezen a napon ünnepelte Szent Lúcia vértanú napját, de Skandináviában is a pozitív megítélésé a döntő szerep, a latin "lux", vagyis a fény szóból eredeztetve, mint fényváró ünnep szerepel a palettán és hatalmas felvonulásokkal ünneplik. Nem így Magyarországon, ahol a Luca napja egy rontást hozó nőalak köré épült, mely még a pogány időkre vezethető vissza. Gonoszságokat és boszorkányokat űztek, vigalmakat tartottak, babonás tevékenységeket végeztek.

November 25. Katalin napj, a név jelentése tiszta - görög eredetű Kathleen-ből. A naphoz sok érdekes szokás, időjárás megfigyelés kapcsolódik.Ezekből gyűjtöttünk össze néhány hasznos olvasnivalót.

Október 26-a keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt harcos szentjének ünnepe. Dömötör a hagyomány szerint a IV. században élt, Thesszáliában szenvedett vértanúhalált, katonatisztként. Az Érdy-kódex tanúsága szerint a latin egyház is tiszteletben tartotta.

De ki is volt Szent Dömötör?

Dömötör /Demeter /Démétriosz a szerémségi Szávaszentdemeteren született, ókeresztény vértanú volt, Szaloniki városának híres patrónusa. A keleti egyház harcos szentjeinek sorába tartozik. Október 26-án katonatisztként Tesszáliában szenvedett vértanúhalált, mert megtagadta a pogány istenek tiszteletét.

1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé. Szent István jobbjának tiszteletére ezen a napon 1818 óta rendeznek körmeneteket. A paraszti életben az aratás lezárása fűződik ehhez az időszakhoz. Több helyütt a templomban hálát adtak az aratás sikeres befejezésekor. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a faluból általában a városokba utaztak a gazdák, ahol a télire szükséges vásárlásaikat intézték. Egyes vidékeken a legszegényebb családnak a módosabbak kenyeret sütöttek ezen a napon.
A Tiszaháton azt tartják, Szent Istvánkor mennek el a gólyák.
Forrás: unnep.mentha.hu

 Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemSzent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
enetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.
Forrás: unnep.mentha.hu

 Augusztus hónap különböző elnevezései: Kisasszony hava - Nyárutó - Új kenyér hava
Jeles napjai:
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
Augusztus 20. Államalapító Szent István királyunk ünnepe.

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.