December 13-a, Luca napja, népszokásokban, hiedelmekben, babonákban egyik leggazdagabb jeles napunk.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A Gergely naptár behozatala elĂľtt ez volt a tél legsötétebb napja, innen egyre hosszabbodott a nappal, ezért is nevezik fényhozó Lucának. Az egyház ezen a napon ünnepelte Szent Lúcia vértanú napját, de Skandináviában is a pozitív megítélésé a döntĂľ szerep, a latin "lux", vagyis a fény szóból eredeztetve, mint fényváró ünnep szerepel a palettán és hatalmas felvonulásokkal ünneplik. Nem így Magyarországon, ahol a Luca napja egy rontást hozó nĂľalak köré épült, mely még a pogány idĂľkre vezethetĂľ vissza. Gonoszságokat és boszorkányokat Ăťztek, vigalmakat tartottak, babonás tevékenységeket végeztek.

November 25. Katalin napj, a név jelentése tiszta - görög eredetĂť Kathleen-bĂľl. A naphoz sok érdekes szokás, idĂľjárás megfigyelés kapcsolódik.EzekbĂľl gyĂťjtöttünk össze néhány hasznos olvasnivalót.

Október 26-a keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt harcos szentjének ünnepe. Dömötör a hagyomány szerint a IV. században élt, Thesszáliában szenvedett vértanúhalált, katonatisztként. Az Érdy-kódex tanúsága szerint a latin egyház is tiszteletben tartotta.

De ki is volt Szent Dömötör?

Dömötör /Demeter /Démétriosz a szerémségi Szávaszentdemeteren született, ókeresztény vértanú volt, Szaloniki városának híres patrónusa. A keleti egyház harcos szentjeinek sorába tartozik. Október 26-án katonatisztként Tesszáliában szenvedett vértanúhalált, mert megtagadta a pogány istenek tiszteletét.

1774-ben MĂĄria TerĂŠzia nyilvĂĄnĂ­totta orszĂĄgos ĂźnneppĂŠ. Szent IstvĂĄn jobbjĂĄnak tiszteletĂŠre ezen a napon 1818 Ăłta rendeznek kĂśrmeneteket. A paraszti ĂŠletben az aratĂĄs lezĂĄrĂĄsa fűződik ehhez az időszakhoz. TĂśbb helyĂźtt a templomban hĂĄlĂĄt adtak az aratĂĄs sikeres befejezĂŠsekor. Az őszi mezőgazdasĂĄgi munkĂĄk megkezdĂŠse előtt a falubĂłl ĂĄltalĂĄban a vĂĄrosokba utaztak a gazdĂĄk, ahol a tĂŠlire szĂźksĂŠges vĂĄsĂĄrlĂĄsaikat intĂŠztĂŠk. Egyes vidĂŠkeken a legszegĂŠnyebb csalĂĄdnak a mĂłdosabbak kenyeret sĂźtĂśttek ezen a napon.
A TiszahĂĄton azt tartjĂĄk, Szent IstvĂĄnkor mennek el a gĂłlyĂĄk.
ForrĂĄs: unnep.mentha.hu

 Ezen a napon Ăźnnepli az egyhĂĄz MĂĄria mennybemSzent IstvĂĄn kirĂĄlyunk volt az, aki az orszĂĄgot Szűz MĂĄria oltalmĂĄba ajĂĄnlotta halĂĄlos ĂĄgyĂĄn, mivel nem volt a trĂłnon utĂłda (Imre herceg ekkor mĂĄr halott). Innen az elnevezĂŠs is Regnum Marianum azaz Szűz MĂĄria orszĂĄga.
enetelĂŠt ĂŠs egyben MagyarorszĂĄg oltalmazĂłjĂĄt. Ezen a napon szokĂĄs volt virĂĄgot, gyĂłgynĂśvĂŠnyt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztĂĄn ezzel gyĂłgyĂ­tottĂĄk, de jutott belőle a csecsemő bĂślcsőjĂŠbe vagy a halottak koporsĂłjĂĄba is. Azt tartottĂĄk, ha tűzre dobjĂĄk a fĂźveket az vĂŠd a vihar ellen. A tĂŠli holmikat ezen időszakban kitettĂŠk a napra, szellőztettĂŠk, hogy a moly bele ne menjen. DologtiltĂł nap is volt, sĂźtni pĂŠldĂĄul nem szabadott, azt tartottĂĄk a tűz ilyenkor kicsap a kemencĂŠből. Ha szĂŠp, napsĂźtĂŠses volt az idő, az jĂł szőlő vagy szilvatermĂŠst jelentett. NĂŠhol keresztet vĂĄgtak a gyĂźmĂślcsfĂĄba, hogy bő termĂŠs legyen.
A szeptember 8-ig tartĂł időszakot kĂŠt Boldogasszony kĂśzĂŠnek neveztĂŠk (szeptember 8. MĂĄria nap), ĂŠs bizonyos munkĂĄk szempontjĂĄbĂłl kiemelt jelentősĂŠgű volt. Úgy vĂŠltĂŠk, ilyenkor kell Ăźltetni a tyĂşkokat, hogy jĂłl tojjanak. A bĂşzĂĄt is ekkor szellőztettĂŠk, hogy ne legyen dohos.
ForrĂĄs: unnep.mentha.hu

 Augusztus hĂłnap kĂźlĂśnbĂśző elnevezĂŠsei: Kisasszony hava - NyĂĄrutĂł - Új kenyĂŠr hava
Jeles napjai:
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja
Augusztus 20. Államalapító Szent Istvån kirålyunk ßnnepe.

A tojĂĄs ősi termĂŠkenysĂŠg szimbĂłlum, szinte minden nĂŠpnĂŠl fellelhető. A szĂźletĂŠs, a teremtĂŠs (l.: Kalevala), a megĂşjhodĂĄs jelkĂŠpe. A keresztĂŠnysĂŠgben a feltĂĄmadĂĄs szimbĂłluma lett. A tojĂĄs szimbolikĂĄjĂĄt mĂŠg a baromfitartĂĄssal nem foglalkozĂł ĂŠszaki nĂŠpeknĂŠl is felleljĂźk, ők a madarak tojĂĄsait gyűjtĂśttĂŠk az erdőn. MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠn mĂĄr az avarkori sĂ­rokban is talĂĄltak dĂ­szĂ­tett tojĂĄsokat. A bukovinai szĂŠkelyek a nagyhĂŠten felĂĄllĂ­tott jelkĂŠpes Krisztus-sĂ­rba is tesznek dĂ­szes tojĂĄst.
A mĂĄsik alapvető hĂşsvĂŠti szimbĂłlum MagyarorszĂĄgon a barkaĂĄg, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virĂĄgvasĂĄrnap ĂźnneplĂŠsĂŠhez nyĂşlik vissza. A mediterrĂĄn orszĂĄgokban ilyenkor pĂĄlmaĂĄgat vagy olajĂĄgat szentelnek, a hagyomĂĄny szerint ugyanis JĂŠzus jeruzsĂĄlemi bevonulĂĄsakor az emberek a bĂŠke jelkĂŠpĂŠt, pĂĄlmaĂĄgat tartottak a kezĂźkben. A mi ĂŠghajlati viszonyaik kĂśzepette termĂŠszetesen a pĂĄlmaĂĄg nem ĂĄll rendelkezĂŠsre, ezĂŠrt itthon a barka vette ĂĄt ennek szerepĂŠt. Északi orszĂĄgokban, ahol a barka sem nyĂ­lik ki HĂşsvĂŠtra, valamilyen ĂŠppen rĂźgyező ĂĄgat vagy szĂĄraz virĂĄgokat visznek a templomba virĂĄgvasĂĄrnapon.
A hĂşsvĂŠti bĂĄrĂĄny rituĂĄlis szerepe MagyarorszĂĄgon az utĂłbbi időben jelentősen csĂśkkent, de ĂĄbrĂĄzolĂĄsokon, kĂŠpeslapokon mĂŠg mindig sűrűn talĂĄlkozni vele. HazĂĄnkban a bĂĄrĂĄnyhĂşs fogyasztĂĄsa egyre ritkĂĄbb, bĂĄr a mĂşlt szĂĄzad első felĂŠben juhtartĂł vidĂŠkeken mĂŠg gyakori volt a hĂşsvĂŠti tejes (szopĂłs) bĂĄrĂĄny fogyasztĂĄsa, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorĂ­tott a sonka. MediterrĂĄn vidĂŠkeken főleg GĂśrĂśgorszĂĄgban ĂŠs OlaszorszĂĄgban viszont az Ăźnnepi asztal elmaradhatatlan rĂŠsze a sĂźlt bĂĄrĂĄny. A jelkĂŠp eredete bibliai, a zsidĂłk bĂĄrĂĄnyt ĂĄldoztak Istennek, ĂŠs bĂĄrĂĄnyvĂŠrrel kentĂŠk be hĂĄzuk ajtajĂĄt, Ă­gy a halĂĄl angyala elkerĂźlte őket az egyiptomi rabsĂĄg ĂŠvei alatt (elkerĂźlĂŠs- PĂŠszach). JĂŠzus kereszthalĂĄla is az ĂĄldozatot hordozza magĂĄban, hiszen halĂĄla ĂĄltal vĂĄltotta meg az emberisĂŠget (Agnus Dei- Isten bĂĄrĂĄnya).
A hĂşsvĂŠti nyĂşl jelkĂŠpe NĂŠmetorszĂĄgbĂłl ered, nĂĄlunk csak a polgĂĄrosodĂĄssal, a XIX. szĂĄzad folyamĂĄn honosodott meg. Eredete igen ĂŠrdekes, a hĂşsvĂŠti Holdban egy nyĂşl kĂŠpĂŠt vĂŠltĂŠk felfedezni, azonkĂ­vĂźl a nyĂşl maga is termĂŠkenysĂŠg szimbĂłlummĂĄ lett, rendkĂ­vĂźli szaporasĂĄga okĂĄn. SzintĂŠn nĂŠmet hatĂĄsra terjed napjainkban az a szokĂĄs, hogy a barkaĂĄgat feldĂ­szĂ­tik kifĂşjt piros tojĂĄssal, aprĂł figurĂĄkkal.

FehĂŠrvasĂĄrnap vagy mĂĄtkĂĄlĂł vasĂĄrnap a hĂşsvĂŠtot kĂśvető vasĂĄrnap. A rĂłmai katolikusoknĂĄl a hĂşsvĂŠti ĂźnnepkĂśr zĂĄrĂłnapja. Jellegzetes szokĂĄsa ennek a napnak a komĂĄlĂĄs vagy mĂĄtkĂĄlĂĄs. A szokĂĄs a lĂĄnyok (ritkĂĄbban lĂĄnyok ĂŠs fiĂşk ) kĂśzĂśtti barĂĄtsĂĄg megpecsĂŠtelĂŠsĂŠről szĂłl. KomatĂĄlat kĂźldtek egymĂĄsnak gyĂźmĂślccsel, borral, hĂ­mes tojĂĄssal, sĂźtemĂŠnnyel.